Az adiabatikus hűtés a hűtés hatékony módja, amely a levegő víz elpárolgásával történő hűtésén alapul. Nem véletlenül nevezik ezt a hűtési módot párologtató hűtésnek is. A párologtatáshoz szükséges energiát a levegőből vonják ki, így hűtve azt. Ez az elv gyakran előfordul a természetben, és már a távoli múltban is használták az emberek.

Az adiabatikus hűtésnek két módja van: közvetlen vagy közvetett. Mindkét módszer esetében a levegőt víz elpárolgásával hűtik. Itt azt feltételezzük, hogy 0,7 kW hűtéshez óránként kb. 1 liter vízre van szükség. Ez a hűtési módszer egyébként annál hatékonyabban működik, minél magasabb a külső hőmérséklet. Például több mint 30 °C-os külső hőmérsékleten^oC a beltéri klíma 10^oC vagy annál magasabb hőmérsékletűre hűtik.

Közvetlen adiabatikus hűtés
A közvetlen adiabatikus hűtés során a hűtendő levegőt (általában a kültéri levegőt) egy vízzel telített csomagon keresztül szívják be. Ez a csomag olyan anyagból készül, amely sok vizet tartalmazhat, például cellulózból vagy papírból. Ezt a csomagot nedvesen tartják.

A csomagon a táplevegő áramában lévő víz egy része elpárolog. Ez így párásabbá válik, és ennek következtében a levegő hőmérséklete csökken. A közvetlen adiabatikus hűtőrész légellenállása szinte nulla, így alig kell többletenergiát hozzáadni a tápventilátorhoz. Ennek következtében az energiafogyasztás is korlátozott. Például csak 1 kW energiára van szükség 10.000 m³/h, hogy lehűljön. Ezáltal a levegő párásabbá válik.

Közvetett adiabatikus hűtés
Az indirekt rendszerekben a párologtatással lehűtött levegő nem közvetlenül a helyiségbe kerül, hanem a hideg egy hőcserélőn keresztül egy másik légáramba kerül. Ezt a bonyolultabb elvet akkor választják, ha a helyiség végső relatív páratartalma nem kellemes.

Az indirekt adiabatikus hűtés tehát két légáramlattal működik, nevezetesen a párásított visszatérő levegővel és a hűtendő befúvó levegővel. A visszatérő levegőt párásítják, és átvezetik a hőcserélőn, ahol leadja a hideget a hőcserélőnek, majd a külső térbe távozik. A hőcserélőben a beszállított levegő (külső levegő) képes hideget felvenni anélkül, hogy maga is párásodna, majd lehűtené a klimatizálandó helyiséget.

Egészséges beltéri klíma a jó relatív páratartalom révén

Az otthoni páratartalom nagymértékben befolyásolja a beltéri klímát és az egészségünket. Az alacsony páratartalom hidegebb időben valószínűbb. Ezt gyakran a lakásban lévő száraz levegővel lehet észrevenni, ami olyan egészségügyi panaszokat okozhat, mint a száraz bőr vagy torok, valamint repedéseket és szakadásokat a fabútorokon, a padlón és az ablakkereteken. Honnan tudhatja, hogy alacsony páratartalommal küzd-e otthonában, és mit tehet ellene?

Mi a páratartalom?

Először is jó tudni, hogy pontosan mi a páratartalom. Itt gyakran beszélünk a relatív páratartalomról. Ez a százalékos érték a levegőben lévő vízgőz mennyiségét jelzi a vízgőz maximális mennyiségéhez viszonyítva egy adott légnyomás és hőmérséklet mellett. Egy példával élve, ha a relatív páratartalom 50 százalék, akkor a levegő a maximális vízgőzmennyiség felét tartalmazza.

Mikor túl alacsony a páratartalom?

Általában ezekre a százalékos értékekre támaszkodva ellenőrizheti, hogy milyen a páratartalom az Ön területén.

• Magas: 60 százalék vagy magasabb
• Normál: 40-60 százalék
• Alacsony: 40 százaléknál alacsonyabb

Különösen a téli hónapokban a házak hajlamosak az alacsony páratartalomra. Amikor hidegebbre fordul az idő, sok háztartásban felkapcsolják a fűtést. Emellett az aktív szellőztetés segít felgyorsítani a kiszáradási folyamatot.

Milyen következményekkel jár az alacsony páratartalom?

Az alacsony páratartalom száraz levegőt okoz otthonában. Ezt gyakran észreveheti:

• Szem-, torok- vagy orrszárazság
• Fájó vagy irritált torok
• Tüskés köhögés
• Repedezett ajkak
• Fejfájás
• Koncentrációs problémák
• Száraz vagy hámló bőr
• A légzőszervi megbetegedések, például az asztma és a légúti allergiák gyakoribb előfordulása.
• Statikus elektromosság

A száraz levegő a vírusok hosszabb túlélését is lehetővé teszi, ami gyorsabb megbetegedést eredményezhet. Az alacsony páratartalom nemcsak az egészségünkre, hanem a fabútorokra, az ablakkeretekre és a padlóra is hatással van. A parketta például a száraz levegő miatt megrepedhet vagy összezsugorodhat. Még a hangszerek, például a zongora és a gitár is.

Mit tegyünk, ha alacsony a páratartalom?

Az alacsony páratartalom okozta száraz levegő ellen a leghatékonyabb megoldás a párásító. Ez megkönnyíti a beltéri páratartalom megfelelő szinten tartását.

Automatikus és biztonságos párásítás? A HomEvap párásító a megoldás. Közvetlenül a WTW szellőzőrendszer csatornáihoz csatlakoztatva és egy vezérlőpanellel szabályozva. Legionella szűrővel ellátva a biztonságos működés érdekében. Nincs veszélye a csatornákban lévő nedvességnek, mivel az érzékelő korlátozza a nedvességet.

A beltéri páratartalom megfelelő egyensúlya segíthet csökkenteni a COVID-19 terjedésének esélyét. Különösen a (nagyon) hideg téli napokon nagyon száraz lehet a házban. Próbálja a páratartalmat 40-60% között tartani (ezt páratartalommérővel mérheti, és egyes termosztátok is képesek ezt mérni). Sok növény a házban segíthet a jó páratartalom elérésében. Sok párásító készülék van a piacon. Kutassa fel alaposan, hogy melyik a megfelelő az Ön számára. A legtöbb párásítót kézzel kell feltölteni, és a kívánt eredmény eléréséhez több párásítóra is szüksége lesz. A párásítók A HomEvap automatikus működésű, a szellőzőrendszerre szerelt vagy például a raktárhelyiségbe épített szellőztetőberendezések.